Mindig gyógytornász szerettél volna lenni?
Nem, nem készültem tudatosan gyógytornásznak. Óvodás korom óta szertornáztam, később futottam, kézilabdáztam, rengeteg versenyre jártam. Főleg a szertorna miatt sokat sérültem, az osztálytársaim már meg se lepődtek, hogy mindig be van kötve valamelyik végtagom, vagy sántikálok. A sérülések miatt többször is kellett volna mennem gyógytornászhoz, de ezt valahogy mindig elblicceltem. Egyszer egy csuklótörés után elmentem gyógytornászhoz, de nekem túl egyszerűnek tűntek az általa adott gyakorlatok, ezért inkább folytattam tovább az edzést, versenyzést. Szerencsére nem lett belőle baj. Akkor még fogalmam sem volt arról, hogy mit csinál egy gyógytornász és miért fontos az általa végzett rehabilitáció. A tornásztársaim közül a legtöbben testnevelő tanárok, tanárok, edzők lettek, nekem ez soha nem volt opció.

Miét választottad az egészségügyi szakmát?
Azt már általános iskolás koromban tudtam, hogy olyan foglalkozást választok majd, ami változatos, érdekes, ahol nem kell sokat egyhelyben maradni. Mivel gyakorló általános iskolába jártam, egészen más tematika szerint tanítottak bizonyos tantárgyakat, így a biológiát is, mint a többi iskolában. Ez azt jelentette, hogy nem ragadtunk le a moszatoknál, amőbáknál, genetikánál, hanem részletesen tanultunk az emberi szervekről, szervrendszerekről, az emberi test működéséről. A növények, állatok biológiája nem igazán kötött le, de az ember nagyon érdekelt, ezért jelentkeztem egészségügyi középiskolai osztályba. A középiskolai kötelező kórházi, rendelői gyakorlatokon kívül a nyári szüneteket is kórházi munkával töltöttem. Dolgoztam csecsemő osztályon, patológián, citológiai laborban, ahol festhettem keneteket, betekinthettem a szövettani asszisztensek munkájába, de a legjobban a szülészet-nőgyógyászati osztályon szerettem lenni, ahol sok szülést, műtétet láttam. Nagyon figyeltem, mit, miért, hogyan csinálnak, folyamatosan kérdeztem, ragadt rám a sok információ. A középiskolában kiváló orvosok oktatták a szakmai tárgyakat, a belgyógyászatot, sebészetet, kórtant, latint, gyógyszertant, ezekre a stabil alapokra könnyen tudtam építeni a későbbi tanulmányaim során.

Ezek után adódik a kérdés, hogy nem akartál-e orvos lenni?
A középiskolai tanáraim orvosi egyetemre szántak, végig arra készítettek fel, de nem volt bátorságom beadni a jelentkezésemet, ezért az Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai karára, védőnőnek jelentkeztem, ahova maximális pontszámmal vettek fel. Azért a védőnő szakot választottam, mert ott lehetett legtöbbet tanulni szülészet-nőgyógyászat témakörben. A főiskolán az orvostovábbképzést is végző kiváló orvosok oktattak. Ezen a területen nagyon sok gyakorlatunk volt, szinte Budapest összes szülészet-nőgyógyászati osztályán megfordultam. A diploma megszerzése után körzeti és kórházi védőnőként helyezkedtem el Budán. Itt lehetőségem volt az onkológus főorvos engedélyével, szakrendelés keretén belül nőgyógyászati rákszűrést végezni.

Hogyan lettél gyógytornász?
Gyermekeim születése után szerettem volna még valamit tanulni, így jött az ötlet, hogy elvégzem a Semmelweis Egyetemen a Gyógytornász szakot. Szakdolgozatomat szülészet témakörben írtam, Terhesség és aquafitnesz címmel. Gyógytornászként először az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben, majd a Szent János kórházban különböző mozgásszervi osztályokon dolgoztam. A mozgásszervi, neurológiai elváltozások mellett, magánrendelés keretén belül foglalkoztam inkontinens páciensekkel is, de sajnos sokáig nem találtam olyan orvost, aki jártas az urogynekológiában. Pár évvel ezelőtt találkoztam dr Oláh Orsolyával és nagyon hálás vagyok neki, hogy bejárhattam hozzá tanulni a Klinikán működő Medencefenék ambulanciára.

Mivel foglalkozol a gyógytornász tevékenységen kívül?
Az Észak-budai Szent János Centrumkórház vezető gyógytornászaként nagyon változatos munkám van. A szakmai, vezetői feladatok mellett én végzem az álláskereső gyógytornászok, gyógymasszőrök, fizikoterápiás asszisztensek interjúztatását, a gyógytornász hallgatók oktatásának szervezését, kollégák, ápolók oktatását. A Semmelweis Egyetemen részt veszek a gyógytornász hallgatók elméleti és gyakorlati oktatásában. Hétvégenként gyógytornászoknak, mozgásszervi szakembereknek tartok szakmai képzéseket. Nagyon fontosnak tartom az edukációt, hiszen a medencefenék problémákkal kevés gyógytornász foglalkozik, ráadásul ez a terület elég komplex tudást és sok gyakorlatot igényel. Feladatomnak tartom a páciensek tájékoztatását, hogy ne higgyenek el gondolkodás nélkül mindent, ami gyógyulást ígér nulla energiabefektetéssel. Rendszeresen járok tudományos rendezvényekre, kongresszusokon adok elő.

Milyen típusú problémákkal keresnek meg leggyakrabban a páciensek?
Leggyakrabban szülés utáni állapotfelmérés, rehabilitáció, medencefenéki izomgyengeség, rectus diastasis miatt jönnek hozzám a hölgyek, de sokan urogynekológus javaslatára keresnek fel vizelet-széklet inkontinencia és kismedencei szervsüllyedéses panaszok miatt, medencefenék izomzat erősítése céljából.

Hogyan zajlik az első alkalom nálad?
Az orvosi lelet átnézése, anamnézis felvétele után megbeszéljük, hogy a páciensnek milyen panaszai vannak, azok mennyire befolyásolják az életminőségét. Ezután egy állapotfelmérés történik, melynek során manuálisan és egy erre kifejlesztett eszközzel megvizsgálom a medencefenék izmokat. A vizuális biofeedback eszköz segítségével a páciens reális képet kap a medencefenék izmainak működéséről. Amennyiben van aktívan működő medencefenéki izomzat, otthon végezhető gyakorlatokat, szükség esetén elektroterápiát javaslok, megbeszéljük az ajánlott, illetve nem javasolt tevékenységeket, mozgásformákat.

Milyen gyakran kell hozzád mennie a páciensnek?
Hangsúlyozni szeretném, hogy hozzám nem kell rendszeresen járni. Nem szoktam automatikusan visszarendelni a pácienseket. Nem haragszom, nem kérem számon senkin, ha nem csinálja a megbeszélt gyakorlatokat, hiszen az ő döntése, hogy megadja magának az esélyt a gyógyulásra vagy megvárja, míg panaszai rosszabbodnak. A tapasztalatom az, hogy idővel azok a hölgyek is visszajönnek kontrollra, akik elhanyagolták a tornát, nem végezték a megbeszélt gyakorlatokat. Sokaknak kell a többszöri megerősítés, motiváció ahhoz, hogy otthonukban rendszeresen gyakoroljanak.
Azoknál, akik rendszeresen végzik a medencefenéktornát, elektroterápiás kezelést, általában 3 hónap múlva végzek egy kontrollvizsgálatot és annak eredményétől függően módosítom a feladatokat. Jó esetben ez azt jelenti, hogy nehezebb, komplexebb gyakorlatokat tudok adni a páciensnek. Amennyiben valaki szeretné, van lehetőség arra is, hogy az általa korábban végzett tornát, edzést, pilátesz, jógagyakorlatokat átbeszéljük, módosítsuk a medencefenék állapotának figyelembevételével. (Süllyedéses elváltozások esetén pl. nem csak a haspréssel járó gyakorlatokat kell kerülni.)

Mi az, amit a leginkább szeretsz a munkádban?
Szeretem, hogy folyamatosan gondolkodni, kombinálni kell, összefüggéseket keresni, figyelni kell a legkisebb mozdulatokra. Jó érzés, amikor a páciens visszajelez, hogy elmúltak vagy javultak a panaszai, vagy amikor a kontroll biofeedback során a páciens saját maga is látja a monitoron, hogy már a komplexebb, nehezebb gyakorlatokat is meg tudja csinálni. Röviden: szemmel látható eredménye van a belefektetett munkának. Nagyon szeretek oktatni is, sajnos ezen a területen korábban is hiányzott a hiteles szakmai edukáció, manapság pedig az okoz nehézséget, hogy a közösségi média filter nélkül enged át minden információt. Pácienseimnek rendszeresen rajzokon, medence modellen mutogatom, magyarázom a medencefenék izmokat, és az azokon előforduló elváltozásokat. Célom, hogy minél többen megértsék, hogy mi történik szülés során a testükkel, hogyan tudnak az elváltozásokon javítani vagy éppen együtt élni egy jó életminőségben. Reményeim szerint egyszer minden nő tudni fogja, hogy hol vannak és hogyan működnek a medencefenéki izmok, és probléma esetén milyen szakemberhez fordulhatnak.

Névjegy:
Az Orvostovábbképző Egyetem egészségügyi Főiskolai Karán szerezte meg védőnői diplomáját 1990-ben.
Ezután a Tétényi úti kórházban és az Albertfalva utcai Gyermekrendelőben dolgozott védőnőként. (Végzett terhesgondozást, csecsemőtanácsadást, nőgyógyászati rákszűrést)
Gyógytornász-fizioterapeuta (BSc) diploma megszerzése után az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben dolgozott a Vegyes Profilú Mozgásszervi Rehabilitációs és Ortopéd-traumatológiai Osztályon.
2012. óta az Észak-budai Szent János Centrumkórházban dolgozik.
Szakmai tapasztalatot szerezett a Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályon, Reumatológián, Ortopéd- traumatológiai Osztályon, Gyermeksebészet és traumatológiai Osztályon.
2013-tól az Észak-budai Szent János Centrumkórház vezető gyógytornásza.
2015-ben mester fokozatot szerzett a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán.
2017-ben szerzett a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara által akkreditált Manuálterapeuta képesítést.
Részt vesz a gyógytornász hallgatók gyakorlati és elméleti oktatásában és vizsgáztatásában.
A kórházi feladatok mellett több budai magánrendelőben is dolgozott, jelenleg a női medencefenék
problémáival foglalkozik magánrendelés keretén belül.
Rendszeresen tart képzéseket gyógytornászoknak, mozgással foglalkozó szakembereknek.