Milyen hatások, élmények és belső motivációk vezettek el oda, hogy a gyógytornászi hivatást válaszd?
Békéscsabán születtem, egy szeretetteljes, támogató, értelmiségi családi közegben. Édesapám sportolói múltja és édesanyám mozgásszeretete gyerekkorunktól kezdve mindhármunkat – a nővéremet, a bátyámat és engem is – már nagyon fiatalon a mozgás és a sport irányába terelt.
Amit ebből a családi közegből igazán magammal hoztam, az a biztonság, a szeretet, az odafigyelés és a gondoskodás élménye. Olyan alapot kaptam, ahol a fejlődés nem kényszer, hanem lehetőség volt, és ahol szabadon választhattam utat. Ez a szemlélet ma is végigkíséri életemet és szakmai munkámat. Középiskolai tanulmányaimat Békéscsabán, a Rózsa Ferenc Gimnáziumban végeztem, egy olyan közegben, ahol a tanulás, a teljesítmény és az önálló gondolkodás egyszerre kapott teret. A sportban és a tanulmányokban egyaránt jelen volt a kitartás, a fegyelem és az örömteli fejlődés, mindig egy megtartó, támogató háttérrel. A pályaválasztás idején több irány is vonzott: a gyógyító hivatás, az állatok iránti szeretet, valamint a természeti jelenségek és a Föld működésének megértése. Végül a
gyógytornászképzés mellett döntöttem, mert ebben találtam meg azt a különleges metszéspontot, ahol a mozgás, az emberi test működésének mélyebb megértése és a közvetlen segítségnyújtás harmonikusan találkozik. Gyógytornász diplomámat, majd okleveles fizioterapeuta mesterdiplomámat a Semmelweis
Egyetemen szereztem.

Miért lett a kismedencei fájdalom a munkád egyik fő fókusza?
A Semmelweis Egyetem Kismedencei Fájdalom Munkacsoportjában végzett munkám során szembesültem azzal, hogy mennyi kismedencei fájdalommal élő ember „bolyong” az ellátórendszerben. Olyan páciensekkel találkoztam, akik évek óta járják a vizsgálatokat, mégsem kapnak valódi, komplex segítséget. Ekkor vált világossá számomra, hogy a kismedencei fájdalom nem egyetlen „szerv” problémája, hanem összetett, több tényező által fenntartott állapot, amely más szemléletet igényel, mint amit a hagyományos struktúra kínál. Nemzetközi szinten a Pelvic Health Physiotherapy már integrált része az ellátásnak, Magyarországon azonban ez a megközelítés még formálódik. Számomra ez nemcsak szakmai hiányt, hanem felelősséget is jelentett. Így vált a kismedencei fájdalom a szakmai identitásom egyik meghatározó területévé. Nem azért vált a fókuszommá, mert egyszerű terület, hanem éppen azért, mert komplex és sokrétegű. Ezek az emberek nem csupán kezelésekre szorulnak, hanem értő odafigyelésre, strukturált szemléletre és következetesen felépített terápiás folyamatra.

Mit látsz ezeknél a pácienseknél, amit kívülről sokszor nem lehet érzékelni?
Leggyakrabban a magányt és a cserbenhagyottság érzését. A kismedencei fájdalom fokozatosan beszűkíti az életet: nem az válik kérdéssé, mit szeretnének tenni, hanem hogy mit képesek egyáltalán megtenni. A mindennapok sokszor a tünetek köré szerveződnek – mikor erősödik a fájdalom, mikor kell mosdóba menni, mit kell elkerülni. A fájdalom ilyenkor nemcsak testi élmény, hanem mentális tér is: átveszi az irányítást a gondolatok felett. Gyakran megjelenik a katasztrofizáló gondolkodás is, ahol minden új érzet fenyegetésként hat, és a jövő egyre bizonytalanabbnak tűnik.

Mit jelent nálad a komplex megközelítés a kismedencei fájdalom kezelésében?
Számomra a komplexitás nem módszerek listáját jelenti, hanem gondolkodásmódot. Nem egy tünetet vagy izmot kezelek, hanem egy embert az adott élethelyzetében. A kismedencei fájdalom mindig egy rendszer része: a test, az idegrendszer, a mozgásminták, a légzés és a stressz egymásra hatnak. A terápia ezért nem egyetlen technika alkalmazása, hanem tudatosan felépített folyamat. Sok esetben nem pusztán az a kérdés, hol fáj, hanem az, hogy a test kiszámíthatatlanná vált. A cél a biztonság és a kontroll fokozatos visszaépítése:érthetővé tenni a test jelzéseit, támogatni a szabályozást és a terhelhetőséget. A páciens ebben nem passzív résztvevő. Nem „kezelést kap”, hanem megértést és eszközöket, amelyekkel visszanyerheti a kontrollt a saját teste felett.

Mi történik az első találkozáskor? Mire számíthat egy páciens?
Az első alkalom mindig a megértésről szól, nem a gyors beavatkozásról. Részletes anamnézissel kezdünk: nemcsak a tünetekről beszélünk, hanem a teljes történetről – hogyan alakult ki a panasz, hogyan hat a mindennapokra, mi okozza a legnagyobb nehézséget. Ezt követi az átfogó állapotfelmérés. A medencefenék vizsgálata mellett a test egészét rendszerként értelmezem: a tartás, a légzés, a mozgásminták és a törzsizomzat működése mind fontos részei a képnek. A vizsgálat után átbeszéljük a lehetséges terápiás irányokat. Fontos számomra, hogy a páciens értse, mi miért történik, és aktív résztvevője legyen a
folyamatnak.

Kiknek szól leginkább a rendelésed?
Elsősorban azoknak, akik régóta küzdenek kismedencei fájdalommal vagy medencefenék-diszfunkcióval, és úgy érzik, eddig nem kaptak valódi, átfogó segítséget. Akik sok vizsgálaton estek át, mégis több kérdésük maradt, mint válaszuk, és akiknek a fájdalom már az életminőségüket is meghatározza. Azoknak is, akik még időben szeretnének segítséget kérni, mielőtt a panasz krónikussá válna. Nőkkel és férfiakkal egyaránt dolgozom, mert a kismedencei egészség nem nemhez kötött kérdés. A közös pont nem a diagnózis, hanem az, hogy a tünetek valódi életminőség-romlást okoznak, és a páciensek strukturált, szakmailag megalapozott megoldást keresnek.
A női pácienseknél a terápia urogynekológiai szakorvosi vizsgálati leletre és diagnosztikára
épül, így a folyamat interdiszciplináris, orvosi háttérrel támogatott.

Mit szeretnél, mit kapjanak a páciensek ebből a terápiás folyamatból hosszú távon?
Hosszú távon nem pusztán tünetcsökkenést szeretnék elérni, hanem azt, hogy a pácienseim visszanyerjék a biztonságérzetüket és a kontrollt a saját testük felett. A cél egy stabilabban működő rendszer – testi és idegrendszeri szinten egyaránt -, ahol a mindennapokat már nem a fájdalom, hanem a választás szabadsága határozza meg.

A kismedencei fájdalmon túl milyen más területeken dolgozol még?
A kismedencei fájdalom a munkám egyik központi területe, de emellett kiemelten foglalkozom a női reproduktív egészség fizioterápiájával is, különösen a fertilitási problémákhoz kapcsolódó mozgásterápiával és manuális kezelésekkel. Ezen a területen tudományos kutatómunkát végzek; doktori disszertációm a fizioterápia szerepét vizsgálja a fertilitási ellátásban, tudományosan megalapozott megközelítésben. Közel húsz éven át dolgoztam a prenatális és postpartum időszak fizioterápiás támogatásában a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, a várandósság alatti mozgásterápiától a szülést követő regenerációig, komplex, személyre szabott szemléletben.